Fekete-Kiss Sándor énektanár

Böbe komikus vénája

Böbe komikus vénája

By on dec 29, 2019 in HangDala Videók Audiók | 0 comments

Kövesd a HangDalát!
Facebooktwitterrssyoutubeinstagram
 

Cziráky Böbe újabb és újabb felfedezéssel szolgál mind nekem, mind egyre bővülő rajongótáborának. Ami a legjobb az egészben, hogy ezek a meglepetések kellemesek. Senkinek nem jut eszébe felvágni a komikus vénáját, dalai inkább kiváló érfalerősítőként szolgálnak.

Kb. fél éve az jellemző Böbére, hogy önálló megoldásokkal kápráztat el, és éneklése teljesen tartalmi ihletésű lett, azaz jelentős meggyőző erő jelent meg előadásában. Hangsúlyait, a hangi karaktereit saját maga dolgozza ki, persze én is részt veszek a munkában, azaz katalizálom a folyamatot kihívásokkal, ajánlásokkal ötletekkel, néha egy-két részt elő is játszok neki.

De nem azzal a céllal, hogy úgy csinálja, ahogy mutatom, hanem csak azért, hogy felmutassam a lehetőségek tárházát. A célom ugyanis semmiképpen nem az, hogy valaki lemásoljon engem, hanem hogy egy gondolkodásmódot adjak át, amivel aztán önállóan ki tudják dolgozni növendékeim a darabokat.

Ez a hozzáállás szemel láthatóan sikeres. Hogy mennyire az, azt most Böbe fogja megmutatni nekünk.

A legújabb szenvedélye, hogy kifejezetten komikus darabokat énekel el, azt kell mondanom, hogy szenzációsan!

A Furcsa Dógok Vannak a Ház Körül egy igazi kabaré szám, cseléd dal. Ez a műfaj Móricz Zsigmond és Molnár Ferenc idejében nagyon népszerű volt, a nagy íróink rajongva gyűjtötték a jobbnál jobb nyelvi leleményeket, amiket csakis a cselédektől hallhattak.

Ez a kuplé is tele van jobbnál jobb nyelvi fordulattal. Annyira, hogy nem írom megállni a kísértést, és a teljes szöveget ide bemásolom.

Furcsa dógok vannak a ház körül

Ki-ki gyün ám a konyhára engem szekérozni,
No, bizony egy angyalkát is dühbe tunna hozni.
Hogy asszongya a rántásba ne tegyek sok lisztet,
Merhogy attul mit tudom én, szájpadlása viszket.
Annyi zsírt a pecsenyére hogy el ne locsoljak,
Verjem fogamhol a krajcárt, hogy én spórecoljak,
Nem hiszem, hogy ilyen jejen lenne maradásom,
Hát iszen megkeseríti minden harapásom!

De mondok:

Hogyha mindent másképp teccik kívánni,
Tessék akkor személlesen csinyáni,
Tessék akkor személlesen, személlesen, személlesen,
Személlesen csinyáni!

Ne keféjjem a ruhákat erőssen, mert kopnak,
Nyitva ne hagyjam a konyhát: a viciék lopnak.
Hogy az ilyen asszonyok már miket nem izének,
Lopni ott, ahun én vagyok, nem jut a vicének.
Ne törjem a kávészervict, mivel nincsen másik,
Ne táncojjak a parketten, mar attul elvásik.
Még mióta a világ áll, ilyet nem is láttak,
Azt mondja, hogy ne szuszogjak, mer migréniát kap!

De mondok:

Hogyha mindent másképp teccik kívánni
,Tessék akkor személlesen csinyáni,
Tessék akkor személlesen, személlesen, személlesen
Személlesen csinyáni!

Fölgyütt hozzá multkor egy szép szerekész főhadnagy,
A fülibe belesúgta, “Herminkám, magad vagy?”
Teát ittak, maj hogy egymás ölibe nem ültek,
Vagy hogy igen, merhogy aztán engemet kiküldtek.
Iste’ uccse, ahogy én most nem látom a hátam,
Este nyócig én is üket éppen úgy nem láttam.
Akkor elment a főhadnagy, csókra állta a szája,
Aznap nem volt Herminkának sem migréniája.

De mondok:

Hej nagyságám, így van ez már na lám ni!
Ezt mér tetszik személlesen csinyáni?
Ezt mér tetszik személlesen, személlesen, személlesen,
Személlesen csinyáni?

A Zene legyen Veled!

Fekete-Kiss Sándor
A HangDala Énekmestere

Tetszett? Oszd meg!
Facebooktwittermail

Post a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

468 ad