France Gall énekelte ezt a dalt 1965-ben az Eurovízión, és meg is nyerte a versenyt. 

A dal szövege nagyon ravasz, és finom utalásokat tartalmaz, többrétegű jelentése van, egyszerre naiv, és mégsem az. Nagyon nehéz előadni, a látszólagos könnyűsége ellenére is, és pont azért. Nagy energiát igényel az eléneklése. Jaj, elfelejtettem mondani, hogy Serge Gainsbourg Beethoven Op. 2. No. 1. F moll szonáta 3 tételének melléktémáját használta inspirációnak a dal megírására? (Imádom ❤)

Épp ezért esett a választás arra, hogy Csihar Julcsi előadja a dalt, mivel ez pont neki való feladat volt. Hogyan lehet megmutatni az üdeséget, naivságot, ugyanakkor a sokértelműséget… Hogyan lehet elhitetni, hogy nincs is hangképzés, miközben mégis nagyon kell hozzá tudni énekelni… Hogyan lehet a szándékosan nyers, és néha akár hamis hangokból igazi művészi produkciót készíteni? 

Ha kíváncsi vagy, hogy mit alkottunk, itt megnézheted a dalt!

Pupée de cire Pupée de son Csihar Julcsi Fekete-Kiss Sándor

[ngg_images source=”galleries” container_ids=”13″ display_type=”photocrati-nextgen_basic_slideshow” gallery_width=”1000″ gallery_height=”800″ cycle_effect=”fade” cycle_interval=”5″ show_thumbnail_link=”1″ thumbnail_link_text=”[Bélyegképek megjelenítése]” order_by=”sortorder” order_direction=”ASC” returns=”included” maximum_entity_count=”500″]