A lazítás miértje és hogyanja – 5. éneklecke

Eddig ugye úgy tanították nekünk, hogy az életben mindenért mindig nagyon meg kell dolgoznunk, meg kell izzadnunk, és temérdek erőfeszítést kell tennünk azért, hogy valamit jól tudjunk csinálni. Azt is tanultuk, hogy minél nagyobb eredményt akarunk elérni, annál nagyobb az erőfeszítés, amit az elérésébe be kell fektetnünk.

[quote type=”center”]Hej, fiam, majd megtudod a nagybetűs életben![/quote]

Sajnos ez a téves nézetrendszer a felelőse annak, hogy sokszor nem tudtuk elérni azt, amit szerettünk volna. Én nem azt mondom, hogy szükségtelen sok figyelmet, odaadást, foglalkozást, szenvedélyt adni annak a dolgonak, ami érdekel bennünket, vagy amiben jó eredményeket, jó képességeket szeretnénk elérni, vagy kifejleszteni. Én csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a figyelem, odaadás, foglalkozás, szenvedély, vagy gyakorlás nem egyenlő az erőfeszítéssel, és a szenvedéssel.

Szenvedély – olyan munka, ami nem munka

Ha olyan valamivel foglalkozol, ami nagyon érdekel téged, és annak sok figyelmet szentelsz, sok energiát adsz, abból egyáltalán nem következik az, hogy ez neked erőfeszítésként hat, vagy szenvedést okoz. Nem, ellenkezőleg, pont, hogy annyira érdekel a dolog, hogy legszívesebben csak ezzel foglalkoznál, és az okozna szenvedést, ha nem foglalkozhatnál a hobbiddal, vagy az érdeklődési köröddel.

Erőfeszítés, de okosan…

Nem az ér el valamit bármilyen tevékenységben, aki temérdek erőfeszítést tud felmutatni, hanem az, aki a megfelelő erőfeszítést a megfelelő irányban teszi, és ami legalább ilyen fontos, nem pazarolja az erejét olyan erőfeszítésre, ami nem fog hozzájárulni a pozitív eredményhez.

Azaz nem elég az erőfeszítés, annak bizony ésszel kell párosulnia. Sokszor pont az kell egy eredmény megszületéséhez, hogy bizonyos területeken lehetőleg NE TEGYÜNK erőfeszítést! Azaz, vannak dolgok, amikhez tenni kell valamit, és vannak dolgok, amiknek létrejöttét képesnek kell lennünk MEGENGEDNÜNK, azaz a fölöttébb aktív tettekkel nem elősegítjük a létrejöttüket, hanem megakadályozzuk.

Megkapod magától, ajándékba…

Az éneklés különösen ilyen dolog. A szép hangot, vagy egy jó magasságot nem lehet kicsikarni, kikényszeríteni, annak mintegy “magától” kell megszületnie. Nem kiharcoljuk azokat, hanem ajándékba megkapjuk! Ha az életben körülnézel, fogsz találni olyan dolgokat, amiket ajándékba lehet megkapni, és ha kiharcoljuk azzal pont nem kapjuk meg. (Egyébként maga az Ajándék is egy ilyen példa lehetne… Milyen ajándék az, amit kiharcolnak?)

Nos, az éneklésben a légzés szenvedélyteli hullámzása olyan dolog, amit érdemes jól odatennünk. Persze nem kierőszakolnunk, mert ha a hangszalagjainknak túl sok levegőt feszítünk neki, az eleve lehetetlenné teszi, hogy hangot adjunk, ki sem alakul a rezgés. A hangadáshoz a hangszalagok esetében könnyedségre van szükség, még akkor is, amikor valamilyen nagyon heves hangot akarunk adni, vagy erőteljeset, szenvedélyeset… A hangerőt, az erőteljességet nem magában a hangszalagokban állítjuk elő, hanem sokkal inkább a rezonáns üregekben. Rengeteg mindent megtudhatsz erről a HangDala Tagság oldalon, és szívesen megosztom Veled ezeket a létfontosságú információkat egy megosztásért cserébe (majd a Hírlevélben megírom, hogyan).

De túllépve a hangszalagokon, a nyakadban, a torkodban (garat) a nyelvednél, a szájüregnél, és a lágyszájpadlásnál nagyon is tudatos lazító, megnyitó állapotra van szükség, miközben az alhasi izmaid nagyon is aktívan dolgoznak, hogy az énekléshez szükséges energiahullámokat megindítsák. Tehát lent aktív munka, szenvedély, mozgás, fent (torok, nyelv, száj, lágyszájpadlás) lazítás, megnyitás, passzivitás, megengedés… Pont az az állapot, ahol a szép hang, az erős hang, a magas hang nem erőszakkal születik meg, hanem ajándékba kapod… Ha nem állsz ellen.

Tehát a fenti lazítás ezért olyan fontos: ha befeszülsz, az izmaiddal ellenállást fejtesz ki, és a hang nem tud oldottan, művészien, szépen, kifejezően megszületni, a magasság nem tud létrejönni, de a mélység sem. Ahhoz nyitottság, és egy bizonyos fajta “álomszerű passzivitás” szükséges! Miközben “odalent” meg nagyon is aktív vagy! Azaz képesnek kell lenned arra, hogy a különböző régiókat a testedben függetlenül tudjad használni! Képesnek kell lenned függetleníteni egymástól a részeidet!

HANGDALA ÉNEKTANFOLYAM – NEM CSAK BÁTRAKNAK!

Fent és lent összefüggései

Ha a torkodat befeszíted és nem nyitod, ellenállsz az alhasból induló légzés impulzusoknak, ezzel leállítod a légzéshullámokat, és így gyengébb, rövidebb ideig tartó, akadályozott, kényszeredett hangot kapsz. Ha a torkodat megnyitod, és ellazítod, akkor a nyaki izmaid nem fognak ellenállni a magas hangok megszületésének, és nem fogják akadályozni, hogy a gégefő izmai a hangszalagokat a megfelelő hangadási helyzetbe hozzák. A megnyílt torok pedig zengő hangot is fog eredményezni, hiszen egy nagyon jó rezonáns terület!

Ha a nyelvedet passzívvá tudod varázsolni éneklés közben (nem könnyű!) akkor a gégéd sem fog felugrani a magasabb hangoknál, és a nyelv sem takarja ki a szájüreg rezonanciáit, nem fog belelógni a hangba. A “lusta” nyelv ráadásul egy “álomszerű” lelkiállapotot eredményez, amiben a zenei képzeleted sokkal jobban fog érvényesülni, és az éneklés egy felettébb kellemes fizikai érzést fog okozni. Valóságos felüdülés, megpihenés lesz énekelni, ha el tudod lazítani a nyelvedet. Tényleg létrejön az az állapot, ahol a hangot ajándékba kapod, és nem kikényszeríted. Érdemes kipróbálni, és megszokni ezt a különleges állapotot.

Ha az állkapcsodat is lazán ejted éneklés közben, újra csak feszültségeket és ellenállásokat szüntetsz meg, a hangok sokkal biztosabban és könnyedébben fognak megszólalni, és egyáltalán nem lesznek ettől gyengék, hiszen a mélyből nagyon is szenvedéllyel küldöd felfele az impulzusokat. Ráadásul megint csak nyersz egy csodás rezonáns barlangot, ami zárt fogaknál egyáltalán nem állna a rendelkezésedre!

Az előbb már említettem, hogy akármilyen magas hangot énekelsz, kerüld el a kísértést, hogy a gégéd felugorjon, az egyik legrosszabb hangképzési hiba, ha hagyod felugrani a gégédet. Ha ezt meg tudod szüntetni, nagy lépést teszel a profizmus irányába!

És a lágyszájpadlás? Annak a feladata, hogy ha szükség van rá (márpedig éneklés közben szükség van rá) akkor felnyílva megengedje, hogy a hangod a fej rezonánsüregeibe feljuthasson. Ha ezt nem teszi meg, egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy egy bizonyos magasság fölé kerülj, akkor csak nagyon korlátozott lesz az a hangmagasság, amit ki tudsz énekelni. Ráadásul a záró lágyszájpadllás egy túl kemény hangot eredményez, nyers lesz a hangod, nem lesz profi színpadi hatása, és megint csak akadályozni fogja, hogy a mélyből megindított hullám folytatódjon a fej rezonancia üregei irányába, ez pedig le fogja állítani a mély, teljes légzést, az alhasi izmokat, azaz nem lesz teljes hangod.

Nagyon fontos, hogy a fejrezonanciák irányába ne zárjon a lágyszájpadlás, hanem nyisson. Hajlékonyságban, kifejezőerőben, hangmagasságban, hangszínben, dinamikai árnyalásban (a dinamika szó a hangerő változásaira vonatkozik) rengeteget nyersz, ha az énekléshez meg tudod nyitni a lágyszájpadlásodat.

Az, hogy ezt a lágyszájpadlás nyitást mennyire kell csinálni, a stílus dönti el, amit énekelsz. Nyilván a komolyzenéhez jobban kell nyitni a lágyszájpadlást, vagy a musical énekléshez, a pophoz, vagy a népzenéhez kevésbé, de még ez sem minden esetben igaz, énekesenként változik, hogy ki milyen hangzást szeret, mi a jellegzetes stílusa.

Instant lazítás

[s2If is_user_logged_in()]

A kérdés az, hogy mit tegyél, ha úgy érzed, hogy be vannak feszülve a nyak, torok, nyelv, száj izmai, hogyan tudod ezeket kilazítani?

Most egy univerzálisan használható, azonnal bevethető módszert fogok megint ajánlani Neked.

Mit is mondtunk, hogy a nem élő dolgok közös nevezője micsoda? A mozdulatlanság, a megkötözöttség, rögzítettség. Ha valamilyen testrészünkben feszültek vagyunk, akkor ott elmondhatjuk, hogy lerögzítettek vagyunk.

Hogyan lehet ezt a lerögzített, nem igazán élő állapotot élővé varázsolni? Egyszerű! Kis mozgatással! Próbáld csak ki! Feszítsd jól meg a nyakizmaidat! Megvan? Akkor most finoman kezdd el mozgatni a nyakadat! Hoppá! Azonnal megszűnt a feszültség, igaz?

Tehát az általános szabály: ha lazítani akarsz, akkor kis mozgatással ezt azonnal meg tudod tenni, akár egy dal közepén is, legfeljebb a mozgatásodat mindenki a dal magas fokú átélésének fogja értelmezni. Ha sikerül így kilazítanod magadat, egyszerűen jobban fogod érezni magad éneklés közben, és a hangod is ennek megfelelően szebb, jobb, kellemesebb, oldottabb lesz, és hát pont ez a cél!

Mindig fordíts tehát figyelmet gyakorlás, de akár koncertezés közben is, hogy kis mozgatással őrizd meg a lazaságodat, rugalmasságodat, életteliségedet az egész testedben.

A nyelvet is kiválóan lazíthatod mozgatással. Kipróbálhatod például, hogy hangokat énekelsz, magánhangzókat, és közben a nyelvedet ide-oda mozgatod. Érdekes módon ez egyáltalán nem fogja akadályozni a hangadást! Nagyon hasznos gyakorlatok a híres bugyborékoló gyakorlatok, vagy a nyelvpörgető gyakorlatok.

A bugyborékoláshoz úgy énekelj mmmmm hangzókat, hogy a száddal lassú, lágy motorberregéshez hasonló hangot adsz. Ha kell, akkor ezt elősegítheted azzal, hogy az orcádat két oldalt finoman ujjal felfele tolod, de van, akinek ez anélkül is megy. Ha neked nem menne a bugyborékolás fenntartása, akkor a két ujjaddal finoman feltolva az orcádat biztosan létre fog jönni a kívánt bugyborékolás. A bugyborékoló skála kiváló lazító gyakorlat, mert a torok izmait is lazítod, a nyelvedet is, a mimikai izmokat is lazítja és mozgásba hozza, szóval képtelen vagy erőlködést belevinni a skálába, ami nagyon hasznos, és közben azt is érezheted, ahogy az alhasból megindítod a szükséges légzés hullámokat.

A nyelv lazításához érdemes a bugyborékoláshoz hasonló skálát csinálni rrrrrrrr nyelvpörgetéssel! Ugyanaz a hatása, mint a bugyborékoló skálának, de most a nyelvedet is kifejezetten mozgásba hozod, azaz lazítod. Ha ezeknél a skáláknál feljebb és feljebb mész, engedd meg, hogy a lágyszájpadlásod fölé kerüljön a rezgés, és megvalósuljanak a magas hangok is.

Aztán érdemes olyan skálákat is énekelned, ahol már bugyborékolás nélkül, lágyan vezeted a hangokat legato (összekötve), és élvezed a sóhajszerű légzés, a hullámzás lazító, gyönyörű életérzését, és a hangod egyre megragadóbb szépségét, ahogy ezek szinte kihajolnak ajkadon.

Mert József Attila egysoros verse önmagában is egy fantasztikus hangképzési tanács:

[quote type=”center”]Ének, hajolj ki ajkamon![/quote]

Milyen gyönyörűen, pontosan és egyszerűen van megfogalmazva a lényeg! Ének, hajolj ki ajkamon! A kihajolás eleve kizár minden erőszakoltságot, egy önkéntes, lágy mozdulat, tele van szeretetteli odaadással, az élet lágyságával, kifejeződik benne a “megengedés” mozzanata, mert megengedjük, hogy kihajoljon ajkunkon… Ugye, milyen gyönyörű megfogalmazása az éneklésnek, és annak, hogy ezt végső soron nem dögnehéz, véres munkával kényszerítjük ki magunkból, hanem ajándékként születik meg bennünk, és a mi legnagyobb csodálkozásunkra szinte kihajol az ajkunkon, készen, örömteli meglepetésként…

Gyakorlásként az eddig felsoroltak mellé még odatenném, hogy vegyél bármilyen kedvenc dalt, és akár szöveg nélkül, csak magánhangzókkal, vagy mmmm hangzóval dúdolgasd őket, ringasd a dallamot, és hagyd, hogy az ének csak úgy kihajoljon az ajkadon. Azt hiszem, a lazítás és a megengedés megtanulásával hatalmas lépéseket teszel az énekhangod felé, és magát a folyamatot is minden pillanatában élvezni fogod. Kell-e ennél több?

Ha kell, akkor várd ki szeretettel a következő, utolsó énekleckédet, aminek címe ez lesz: Az éneklés teljes folyamata.

Az ötödik éneklecke hanganyaga (hangoskönyv)

5. Éneklecke Audio

Az ötödik éneklecke gyakorlatai

5. Éneklecke feladatok Audio

[else]

==Rejtett tartalom==

Válj taggá!

A tartalom megtekintéséhez, meghallgatásához be kell lépned az oldalra felhasználóneveddel, jelszavaddal!

Ha még nem regisztráltál, itt ingyen megteheted, Tagként rengeteg HangDala Énektanulási anyagot kapsz!

Csatlakozz az Egymillió Boldog Énekhang Közösségéhez!

============

[/s2If]

A Zene legyen Veled!

Fekete-Kiss Sándor énektanár
A HangDala énekmestere