Énekelek
Egy ciklus után kicserélődtem. Nem foglalkozom most azzal, amit akkor hittem, mert az arról szólt, hogy mit nem tudok.
Most itt vagyok, és azt érzem, hogy mit tudok.
Tudok énekelni. De ez több annál. Tudom, hogy ki tudom fejezni magamat, ez ahhoz hasonlít, mint amikor egy évesen tudtam járni. El tudtam menni egyik helyről a másikra. Ismertem a testemet, és ezzel megéreztem egy új világot.
Tíz évesen tudtam magammal vinni másokat. Mert éreztem magamban az erőt.
És most, túl sok életcikluson, újra érzem ezt egy új területen. A hang, a zene, az ének adta meg most ezt nekem.
Itt vagyok, lélekben újra gyerek, felfedező, és már több is annál. Hangommal tudok játszani, kifejezni vele bánatomat, örömömet. Most. Magamnak, bárkinek.
Kozma Emese