2009. jan. 18.
Nagyon jó érzés másokkal együtt énekelni.
Volt egy-két pillanat amíg összhangot éreztem a többiekkel és az nagyon szép volt. (A karomon libabőrös lettem)
Sajnos ez csak az utolsó napon volt. A hangképzésemben is észrevettem fejlődést.
Szerettem, hogy jó hangulat volt és senki nem vette magát túl komolyan. Nehéz manapság ilyen közeget találni.
Köszönöm a lehetőséget, a figyelmet és figyelmességet.
Profi (sőt vérprofi) oktató vagy!
U.I: És az orosz népdalt is köszi! 🙂
Dudi