2007. 07. 17.
Az érzést nem tudom leírni, ami elindul bennem mikor énekelek,
Csak azt tudom egyszerre jó és egyszerre fáj, valahol kinyílt bennem egy kapu, ami már régóta zárva volt.
Sajnálom az elvesztegetett időt, önbizalmat, helyet, de tudom, hogy végre jó helyen vagyok.
És bármi történjék is a héten, várom a pénteket, amikor végre egyedül és társaságban lehetek önmagam
Köszönöm