2007. 03. 11.
Sok-sok boldog, önfeledt énekórát kaptam. Legyőztem nem is kevés gátlásomat amit az énekhangommal kapcsolatban még tartogattam. A hangdala és Sándor személye csábította el a lányomat az éneklés felé ami régi vágyam volt, mert csodás hangja van, és szárnyal a lelkem ha őt dalolni hallom.
Köszönök minden hangot amit Sándor előcsalogat belőlem mind a közös órákon, mind a magánórákon. Köszönöm szeretetét, bátorítását és türelmét. Gyerekkori vágyam teljesült azzal, hogy énekelhetek. Mindenkinek receptre írnám fel, hogy jöjjenek gyógyulni.
Jakobicz Szilvi