2008. ápr.
1.) Már azzal, hogy jelentkeztem valami elkezdődött – 20 év „várakozás” után elkezdtem végre, amit a világon a legjobban szeretek csinálni.
2.) Az első „agygörcs” és hangszalagfájás után, átesve a tűzkeresztségen elindult a hangom, így-úgy kikukucskált a torkomból, és vele azok az érzések, gondolatok, amelyeket 20 éve ki szeretnék énekelni magamból.
Tenni kell azért amire vágyunk, nem baj ha hibázunk. Ja és az hogy a hangom még ráadásul képezhető is, + ez az együtt éneklés is maga a csoda!
Sándor: emberileg és szakmailag asszem mindenre odafigyeltél!!
Bátraké a szerencse!
Javaslat, ötlet: kiscsoportos éneklés (mikor 2-3 ember külön énekelt!) Jobban halljuk magunkat.
Huszák Nina