Minden új egy újszülöttnek. Az ének, a dal új életet ad – tágít és kinyit.
Behatol a zárt ajtókon, és a sötét zugokat is fénnyel tölti be.
Mert mi is a lényeg? A szemnek láthatatlan és a fülnek is hallhatatlan, a bennem megpendülő CSEND – a KIMONDHATATLAN.
A sötétet nem tudom kihordani szakajtóval – de ha kinyitom az ablakoot, beárad a fény. (Csak ne éjfélkor próbálkozzam vele!)
A zajt nem lehet túlkiabálni – csak el lehet kezdeni énekelni valami szépet. S a csendből, fényből csillag születhet. Lépésnyi fény. Ennyi elég a mindennapokra. Egyenlőre.”
Edelényi Judit