2010. júl. 25.
Az egyik legnagyobb élményem talán az volt, hogy először hallottam meg (még ha csak másodpercek töredékéig is) a hangom fényét. Tehát létezik.
Fantasztikus, hogy emészthetővé lehet tenni bárki énekhangját, ha megértjük, mi van mögötte, hogy működik. Ezt mindenképpen így kell tanítani már a gyerekeknek az iskolában, minden más esetben megfosztjuk őket az éneklés örömétől.
Az énekléstanulás folyamata nagyon szépen kidomborítja a belső dinamikát, sűríti a saját magammal való viszonyom esszenciáját.
Amit hiányoltam: több hangsúly a technikai részekre, a hangképzésre, amíg valóban megtapasztalom, hogy hogyan működik bennem, pl. a torok nyitása, a hangok fejbe (homloküregbe) való felvitele, stb. Így azt tapasztaltam, hogy ha ezekről nincs a tanfolyam alatt konkrét élményem, akkor éneklés közben rögtön visszatérek a már megtanult, és begyakorolt sémáimhoz, ugyanúgy rosszul éneklek, mert az, ami ösztönösen jön. Összességében, fantasztikus volt, köszönöm.
Czika Annamária
