3. Prózai foglalkozást űzök, nem vagyok művész…

„Prózai foglalkozást űzök, nem vagyok művész. Így mi keresnivalóm van egy énektanfolyamon?”
Avagy: „Suszter, maradj a kaptafánál?

Nos, ha egy mondatban kéne válaszolnom, akkor azt mondhatnám, hogy minden ember a lelke mélyén művész. Egészen meglepő dolgok tudnak kiderülni, a minap találkoztam például egy olyan ember gyönyörű festményeivel, aki csak az utóbbi években kezdett el ezzel foglalkozni, amúgy egész életét egy vidéki takarékszövetkezet elnökeként élte.

Minden ember tehát lelke legmélyebb alapjaiban művész, és elmondható, hogy az egyik legfontosabb emberi kötelességünk, hogy a bennünk élő kreativitást, művészi hajlamot gondozásba vegyük és kifejlesszük, amennyire tudjuk.

Ez nagyon fontos dolog, ha valaki elmulasztja, hogy a benne élő zenei, vagy képzőművészeti, vagy színházi, tánc, és még sorolhatnám tovább, hogy miféle hajlamokat napvilágra hozza, fejlessze, az előbb-utóbb lelki zavarokat, vagy még rosszabb esetben akár a testi egészségromlást is tapasztalhat. Ez azért van így, mert lényünk egyik legfontosabb oldala a teremtésre, alkotásra, kreativitásra való hajlam, a vágy, hogy teremtsünk valami szépet és jót, és ez minden esetben belülről fakadó dolog, szabad cselekedet.

Aki meg tudja élni kreativitását, az szabadságát, és az élet, a létezés örömét éli meg.

Az emberek a kreativitásuk megélésében, az alkotás örömében és a közös átélésben legmélyebb Önmagukkal találkoznak, egyesülnek, és ezek után már soha többé nem veszítik el ezt a felismerést. Nagyon sokan pont a HangDala Énektanfolyamon ismerkednek meg legkedvesebb, de egyben legelhanyagoltabb barátjukkal, azaz Önmagukkal. Ez egy igen békét és boldogságot hozó élmény.

Tehát ha azt érzed, hogy nem is tudod miért, de valami afelé húz, hogy foglalkozz a hangoddal, az énekléssel, akkor ne ellenkezz, engedelmeskedj a hívásnak, mert nem tehetsz mást. Ha nem adod meg magadnak azt, amit pedig belülről nagyon is kívánsz, azzal megfosztod magadat attól, hogy felismerd és megtapasztald igazi valódat, ami hosszú távon akár boldogtalansághoz, vagy depresszióhoz vezet.

Kreativitásod megélése, kibontakoztatása viszont a legjobb ellenszer ezekre a bajokra. Sok HangDala résztvevő szokta mondani, hogy az, amit a tanfolyamokon csinálunk, a leghatásosabb terápia.

Én magam nem szoktam egyáltalán művészet terápiának titulálni azt, amit csinálok, de el kell ismernem, hogy a HangDala terápiás hatása valóban nagyon erős.

Előbb, vagy utóbb engedned kell a benned élő művészt kibontakozni. Jobb előbb, mint utóbb. Mi tart vissza attól, hogy jól érezd magad, és boldog légy? A teremtésben a benned lévő istenit éled meg, és ez természetes módon hívja elő belőled a boldogságot. Ez valóban megadja azt a belső biztonságérzést, ami hiányzik az embereknek. Mert ez a biztonságérzés, ki hitte volna, nem kívülről, hanem belülről fakad.

Ugye, te nem leszel az, aki semmit nem tesz azért, hogy a benne élő művészt kibontakoztassa?

Nagyon nagy kár lenne, ha így tennél. Biztos, hogy lelked is, de végső soron tested is, egész lényed kárát vallaná, ha eltemetnéd a benned élő Alkotót.

Szerencsére nem kell így tenned.

A Zene legyen Veled!

Fekete-Kiss Sándor
énektanár