Találkozni önmagunkkal a zenén keresztül, ez az amit kaptam. Csodálatos szabadság lehetősége a lelkemnek. Ez nem a zenéről szó, ez, ez csak egy ráadás, hogy ki tudom magam fejezni énekben is. Az a sok gát, ami elfedi a hangom tűnik el belőlem, ezért a sírás. Tovább lépni kicsit félelmetes, tovább szembesülni azzal, amivel akadályozom magamat, nem könnyű. De ez az egy út létezik, menni kell tovább... Köszönöm, hogy mellettem vagy és mutatod az utat. Köszönöm, hogy megteremtetted ezt a lehetőséget!
2012. 07. 08. Antal Edina