Nevető szemek, betegséget elfelejtők

Kedves Sándor!
Mindenek előtt nagyon köszönöm ez a két napot!
Örülök, hogy megtaláltam a HangDalát és elbűvölt az, amit és ahogy csinálsz.
A kapkodásban végül is nem mondtam el a felfedezésem, miszerint magam se tudtam korábban, de más oka volt a jelentkezésemnek, mint először gondoltam.
A történet, amit az Ave Maria-ról meséltem, nem terjedt ki arra, hogy az az éneklés részemről inkább volt vakmerőség, mint bátorság. Tisztában vagyok a tudományom állásával! ?Ugyan készültem a volt karvezetőmmel, aki egyben a barátnőm is, de órákig hallgattam a nagyokat is…. Mindenkit, akit a témában a youtube-on megtaláltam. Legtöbbet Barbra Streisandot, mert az ő előadása állt hozzám a legközelebb. Elkerülhetetlen volt, hogy valamit csippentsek a hallottakból, ragadt rám ez-az.
A hely szelleme, az akusztika és legfőképp az az ösztönösség, amit szerintem kegyelemként kaptam ott és akkor.
Itt kapcsolódik a történet a HangDalához. A mai napig nem tudtam, hogy mi történt abban a kicsinyke templomban… Nos, egy versszak, jó fekvés és néhány magam számára is meglepő technikai megoldás, öröm és meglepetés a családnak ( nem mellesleg az unokáim úgy meglepődtek, hogy tátott szájjal hallgattak)………… Éreztem, hogy ezt én még egyszer az életben egészen biztosan meg nem tudnám csinálni. Ezt annak, akinek el mertem mondani, meg is tettem.
A tegnap éjszakáig!
Mert bevillant, hogy egy fenét azért jöttem, amit gondoltam!!!
Azért kellett eljönnöm, hogy megtapasztaljam, amit az esküvőn a templomban elkövettem, az ugyan a véletlen műve volt, de TANULHATÓ.
Jó-jó, az éneklés tanulható. De ÉN képes vagyok másra is, mint amit cca 20 éves kórusmúlt után ismertem magamból.
A gyakorlatok alatt bevillant, hogy jééé én ezt csináltam…. ahhhha, ez volt az, amiről gőzöm sem volt, hogy voltam akkor képes. A véletlent megtanulhatóvá tetted és ízelítőt kaptam abból a tudományból, amiből bizony én máskor is részesülni szeretnék!
Sándor!
Amit csinálsz, varázslat! Nevető szemek, betegséget elfelejtők ( tudtad, hogy volt rákosok többen is voltunk?) bátortalan bátrabbá válók, a felszabadult együtt éneklés…….na ez volt a varázslat!
Nagyon köszönöm!
Jó éjszakát és sok-sok ilyen varázslatos hétvégét kívánok!
Nagy öleléssel!
Répászky Gabi 2017. szeptember 10.
Ui. Remélem, Róza is megéli azt az örömöt, amit júliusban én is.