Régóta készültem a HangDala énektanfolyamra, és most örülök, hogy részt vehettem. Nem csak a hiányzó énektechnikai tudásom egészült ki rendkívül hasznos gyakorlati eszközökkel, hanem alkalmam nyílt ezek rendkívüli hatását megtapasztalni saját magamon is. Fantasztikusan vidám és jó hangulatú, szinte családias légkörben telt a tanfolyam köszönhetően Sándor jó humorának, kiemelkedő szakmai tudásának és a szeretetnek, amivel ezt tanítványainak igyekszik átadni. Csak az ilyen lélektől-lélekig hangulatban lehet igazán közelről megérezni a zenélés mindent átható erejét. Köszönet a lelkesedésért és a profizmusért.
Némedy-Nyul Marianne 2014. 04. 27.
Jó érzés látni a saját írásomat az oldalon Tóth Árpád verse pedig gyönyörű és lélektől-lélekig hatoló gondolatokat ébreszt. Még nem ismertem. Köszönöm. Úgy gondoltam válaszul elküldöm a kedvenc szerelmes versemet, bízva abban, hogy ugyanolyan csodálatos dal születik belőle is általad mint a Radnóti versből. Amennyiben így lesz, kérlek küldd el nekem. 🙂
Juhász Gyula: Szerelem
Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
mint alkonyég felhőjén, mely ragyog,
És rajta túl derengő csillagok.
Én nem tudom mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
mint napsugár, ha villan a tetőn,
holott borongón már az este jön.
Én nem tudom mi ez, de érezem,
hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven simogat,
Mint márciusi szél a sírokat.
Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen
Ha szerelem, bocsájtsd ezt meg nekem!
Nagyon köszönöm, szerintem erre van esély!