2009. márc. 22.
Az együttlétek alatt sikerült a legteljesebb mértékben megélnem a Jelent. Tiszta Itt és Most élményt élhettem át. Fejem ragyogott az ürességtől, hogy készen álljon befogadni mindazt a gyönyörűséget, amely a dalokból áramlott felém. Egyfajta lebegő érzés vonzott magába. Lebegtem, mert hagytam magam sodortatni, hagytam, hogy oda vigyen a dal, ahova csak szeretne. Így sok szép helyre eljutottam. De mégis, mindig ugyanoda érkeztem meg. Ha pillanatokra is, de beleolvadtam a Létezés Egységébe, amely túlmutat jón és rosszon és mindenfajta egyéb polaritáson.
Udvardy Péter