Fekete-Kiss Sándor énektanár

Mert Énekelni jó! (Nők Lapja 2007.11.28.)

Mert Énekelni jó! (Nők Lapja 2007.11.28.)

By on feb 2, 2011 in Média | 0 comments

Kövesd a HangDalát!
Facebooktwitterrssyoutube
 

Hol, kinél kezdjem el?

Fekete-Kiss Sándor

Fekete-Kiss Sándor Nők Lapja

Ha valaki énekelni szeretne, az első lépések a legnehezebbek. Hogy hová menjek, kihez csatlakozzam, nem énekelek én olyan jól, egyszerűen csak szeretek, mi lesz, ha meg akarnak hallgatni mindenki előtt külön, csak engem, nem ismerem a kottát sem… és így tovább.

Zsuzsa is félt, ezért örült annyira, amikor rátalált a három éve működő HangDalára, ahol csoportos énekoktatással foglalkoznak. Így mégiscsak könnyebb, gondolta, meg azt is, hogy a tanulmányai után, de még a családalapítás előtt megvalósítja régen dédelgetett álmát. Zsuzsa amúgy közgazdász-szociológus, de jár a HangDalába adminisztrátor, életmód-tanácsadó, gimnazista, főiskolás és még ki tudja, ki mindenki.

Fekete-Kiss Sándor
– Azt vettem észre, leginkább olyanok jönnek, akik valamilyen módon emberekkel foglalkoznak, az a hivatásuk, hogy másoknak adjanak. Mintha fel akarnának töltekezni – mondja Fekete-Kiss Sándor, aki módszerét Gór Nagy Mária Tanodájában fejlesztette ki. Zeneszerző, előadóművész és foglalkozik hangképzéssel is.

Az órák egy nyolcadik kerületi lakás tágas szobájában zajlanak, ahol Sándorék kicsi lánya, Fruzsi szaladgál a székek között, időnként elkapva egy dallamot, egy szót.

– Énekelgettem én mindig, kórusba is jártam, de a hangképzést még senki sem magyarázta el nekem – mondja Marcsi, akinek az arcán olyan lelkesedés van éneklés közben, mint egy ötösre felelő diákén.

A beénekléskor félszavakból is értik egymást, hol kell bizseregni annak a hangnak, miért kell kerekíteni az ajkat, hol kell utaztatni a hangot, és, hogy milyen jó, mert Zsuzsinak kinyílt a fejhangja. Dalok az Oroszlánkirályból, a Dzsungel könyvéből, Kodálytól, Falchonieritől, a V’Moto Rocktól.

Várj, míg felkel majd a nap, szól a szobában másodszor, közben Fruzsi cipőkanalakat zsákmányol, és kipakolja a hűtőt. Van tea, vannak Sándornak történetei, van sok nevetés, van derű. Ég a gyertya, a szintetizátor zeng, a hangok kikúsznak az utcára, egyre bátrabban, egyre nyitottabban énekelnek a lányok. Lányok, nők, asszonyok. Akik bátrak, akik mernek, akik szeretnek énekelni.

A teljes cikket itt olvashatjátok!

Hulej Emese

Tetszett? Oszd meg!
Facebooktwittermail

Post a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

468 ad