Fekete-Kiss Sándor énektanár

Elbűvöltek a gyakorlatok, meg az a szeretetteli odafordulás

By on feb 21, 2016 in Hang-Varázs Kezdő élmények, Hang-Varázs Középhaladó Élménybeszámolók | 0 comments

Kövesd a HangDalát!
Facebooktwitterrssyoutube
 

Szia, Sándor! :-))

Szóval csodaszép két nappal ajándékoztál meg. Ezért most kapsz tőlem egy piszok őszinte mesét. :-))

Mikor elküldted a linket, először a kíséreteket találtam meg, amiket azonnal letöltöttem.
Elkezdtem hallgatni a két beéneklőset. Fejhallgatóval ért az élmény, mert már éjszaka volt, nem akartam zavarni a szomszédokat.
Elbűvöltek a gyakorlatok, meg az a szeretetteli odafordulás, amivel készítetted őket, meg vezetted azt a lányt (vagy kit), akinek a hangját hallani lehetett.
Az, ahogy ott a felvételen bántál vele, nagyon megérintett.
Előre örültem, hogy mi is valami hasonlót kapunk majd. Hát hallod, nem csalódtam.

Nekem kamasz korom óta nagyon erős gátlásom van a mások előtti mozgásban, pedig szívem szerint az egész testem rezegne, énekelne, csak nagyon le van tiltva egyelőre.
Imádnék táncolni is, ha mernék.
Ennek köszönhetően választottam a dobokat hangszeremnek úgy kb. 20 éves koromban. Viccesen úgy mondtam mindig, hogy ha táncolni nem merek, legalább a ritmust, a lüktetést hadd adjam ki magamból…
Tudod, dobolás közben teljesen normális, ha kezem-lábam jár. :-))

Annyira magával ragadott, ahogy mutogattad tegnap a dolgokat, hogy nagyon kicsi hiányzott a mozduláshoz. Csak tudtam, hogyha megindulna, az első kör egy nagyon erős szorongásnak a felszakadása lenne, amit nem szégyelltem volna a többiek előtt, csak nagyon rám terelte volna a figyelmet, nem akartam elvenni a többiek idejét ezzel.
A két nap alatt mégis csodás volt veletek repülni, hullámozni belül, mert zajlott ám odabenn végig. :-))

Borzasztóan élveztem, ahogy minden lehetőséget megragadtál, hogy felszabadítsd a mindenféle energiákat, minden kis szellőcskébe befogtad a vitorlát, minden labdával játszottál, amivel csak lehetett.
Ráadásul olyan zsigeri természetességgel jön ez belőled, hogy épp azt meséltem itt este egy barátnőmnek, hogy idáig még soha, egyetlen ének vagy zenetanártól se láttam ilyet, pedig találkoztam már párral.

Nagyon mélyen érint, ahogy játszol a zongorán meg a hangoddal is, mert őszinte, hiteles és léleksimogató, meg röhögtető, ha olyan. A szerelmi kettősért még külön számolunk, a lelkemben mártogatott az a szám.
És hihetetlenül jó volt az a hangulat, ami ma kialakult ebben a kis csopiban, úgy úsztunk, áramlottunk a zenével, hogy csak pillogtam. Nem is ismertük egymást, mégis rengeteget megmutattunk magunkból, onnan jó mélyről.

Hát még egyszer köszönöm, mindenestől.
Két fantasztikus nappal gazdagítottad az életemet.

Ölellek!

Móni 2016. 02. 21.

Tetszett? Oszd meg!
Facebooktwittermail

Post a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

468 ad